A KTE férfi kézilabdázói újra megcélozzák a dobogót

Ocsovai Zsolt vezetőedző az ötödik bajnoki évet kezdi meg a hírös városban. Eredményes év volt a tavalyi, noha nem minden a tervek szerint alakult…

Melyik volt a legnehezebb éved Kecskeméten?

Talán a harmadik esztendő volt a legfárasztóbb, és egyben a legnehezebb. Akkor történt néhány váratlan esemény, amire nem voltam felkészülve, kicsit váratlanul is ért, de erre később visszatérek.

Nem gyakori, persze előfordul, hogy egy edző 4-5 évig egy helyen marad. Hálátlan sors a trénereké, ha nem jönnek az eredmények, könnyebb lecserélni őket, mint a csapatot. Otthonra találtál Kecskeméten?

Abszolút. Amikor Kecskemétre jöttem, Apró Ferenc szakmai igazgató egy hosszútávú koncepciót vázolt fel. Elképzelései remekül beleillettek egy masszív, lassan, de biztosan épülő jövőképbe – a csapat eredményessége és az edzői pályafutásom szempontjából is. Ha megvan a bizalom az edző és a játékosok felé, akkor nem kell feltétlenül évente edzőt váltani, vagy 8-10 játékost cserélni. Apró Ferenccel egyébként baráti a viszonyom, de ezzel együtt a munkakapcsolatunk is kiváló. A kettőt külön tudjuk – külön is kell – választani, így azt hiszem a gépezet nagyszerűen halad előre.

Tavaly is a dobogót célozta meg a KTE, ám végül 4. helyen végzett. Gyenge ősz és nagyon erős tavasz. Mi okozta ezt a kétarcúságot?

Ennek kerestem és keresem az okait. A nyári felkészülésünk remekül sikerült, bizakodva indultunk neki az őszi szezonnak. Ősszel azonban volt három egygólos vereségünk, és három döntetlenünk, ami elcsúfította a mérlegünket. Tavasszal is voltak egygólos meccseink, csakhogy ezek már a mi javunkra dőltek el. A bajnokság tavaszi felében mi veszítettük a legkevesebb pontot. Hétről-hétre sikerből-sikerbe meneteltünk, ez a csapat hangulatában is megmutatkozott és bivalyerőssé kovácsolta az egységet. Hát ezért volt a tavaszunk példátlanul jó.

Történt valami télen, ami átfordította a “kapcsolót”?

Szerintem igen. Egyfelől a Ligakupa-szereplésünk, ahol két NB1-es gárdával, a Cegléddel és az Orosházával játszottunk tétmeccset. Ezek a találkozók megmutatták, hogy pokoli erős ellenfelekkel szemben is helyt tudunk állni, és ez a fiúk számára is nagy dózisú hitet- és lelkesedést adott. A bajnokságra is át tudtunk menteni azt a gyorsaságot és dinamikát, amit muszáj volt az élvonalbeli csapatok ellen készséggé tenni, így sokkal könnyebben fel tudtuk venni a versenyt őszi riválisainkkal.

A másik fontos tényező dr. Csatári Mónika munkája volt, aki mentáltrénerként nagyon sokat dolgozott a fiúkon. Így ha éles helyzetben a srácoknak döntést kellett hozniuk, akkor nyugodt, tiszta fejjel választották a – többnyire – jó megoldást.

Az elmúlt év elején – szokatlanul – sok, hat új játékos érkezett a csapathoz, plusz egy régi-új, Gyárfás Máté, aki Törökszentmiklósról tért haza. Összességében elégedett lehetek a teljesítményükkel, nem teljesítettek rosszul. Ám előfordulhat, hogy ősszel, amikor összeszokottabban, koncentráltabban kellett volna kézilabdáznunk, akkor egy-egy hiba becsúszott, emiatt maradtunk alul. Tavaszra azonban “összeérett” a keret, így ezeket a hibákat kiküszöböltük. Nem szeretnék kiemelni senkit, mert mindenkivel nagyon meg voltam elégedve. A régi és az új csapattagokkal egyaránt.

Ezzel együtt hallani távozó- és érkező játékosokról is. A felkészülés kezdete még odébb van, de tudhatnak-e a kesport.hu olvasói konkrét neveket?

A távozókról nyugodtan beszélhetünk. Horváth Andor biztosan nem marad, és fogalmam sincs, ő hol fog játszani. Engem még nem értesített, hogy mi az elképzelése. Burik Máté itt van a kezdetektől; azóta, hogy én Kecskeméten vagyok. Most jött el az idő, hogy az ő posztján is frissítsünk egy kicsit. Matyival sikerült barátsággal elköszönnünk egymástól. Ő valószínűleg folytatja a kézilabdát, hogy hol, azt még nem tudom, de próbálunk segíteni neki. Miss Zoli évekig a csapat legjobb játékosa volt, ám új vizekre evez. Gyárfás Mátéval kapcsolatban jó híreket kaptam, úgy tudom, a lába teljesen meggyógyult. Várom, hogy jelentkezzen, mondja el az elképzeléseit a jövőjével kapcsolatban. Ő a mi nevelésünk, mindig a csapat tagja marad, de hogy szeretne-e még kézilabdázni, azt nem tudom, erről bizonyosan egyeztetni fogunk. Kapusposzton marad a tavasszal remekül muzsikáló hármasfogatunk: Zaklajda József, Balogh Ádám és Podoba Jani.

És kik érkeznek idén a csapathoz?

A hivatalos bejelentésre egy kicsit várni kell, és azt a vezetőség fogja megtenni, de hogy ne térjek ki a kérdés elől – lesz érkezőnk Veszprémből, Szegedről, lesz új igazolásunk az élvonalból, de neveket még nem mondok, hamarosan úgyis minden megállapodás hivatalos lesz. Annyit mondhatok, hogy erős keretünk lesz. A célkitűzésünk nem változik, a dobogót célozzuk meg és igyekszünk a lehető legfényesebb érmet megszerezni.

Akkor a pakliban az is benne van, hogy az aranyat célozza meg a gárda?

Hát ennyire előre nem szaladnék – nevet. Tavaly kiváló kapcsolatunk volt a férfi kosárlabdázókkal, a férfi röpisekkel és a női kézilabdázókkal. Nagyon jó körülmények között, nyugodtan tudtunk készülni és a hazai mérkőzéseink megrendezése is gördülékeny volt. Nagyon bízom benne, hogy így lesz az idei esztendőben is, és akkor én nagyon elégedett leszek, és szép céljaink lehetnek. De hosszú a bajnokság, messze van a vége. Ha úgy adódna, igen, elvállalnánk az NB1-et. Az biztos, hogy csak magyar játékosokból építenénk csapatot, ezt fontos hangsúlyoznom!

Tavaly KTE-automatika.hu néven indult a gárda, ám a szponzori megállapodás egy évre szólt. Mi lesz a csapat neve a 2018/2019-es bajnoki szezonban?

Erről nem vagyok illetékes nyilatkozni, de úgy tudom, kialakulóban van egy hosszabb távú együttműködés egy nagymúltú, a közönség számára ismerősen hangzó céggel, hamarosan ezzel kapcsolatban is lesz hivatalos bejelentés.

Mikor kezdődik a felkészülés?

Július 9-től egyéni edzéstervek alapján kezdik meg a fiúk az alapozást. Augusztus 1-én találkozunk a csarnokban, és megkezdjük a felmérőket és a tréningeket, röviddel ezután edzőtáborba megyünk. Idén is nagy szeretettel számítunk szurkolóinkra és hamarosan újabb híreink lesznek!